Kedves Látogató!
Koppány és Farkas anyukájaként nagy ritkán jutok számítógép közelbe. Mint minden kisgyermekes anyuka én is versenyt futok az idővel a házi, és a ház körüli munkák, és két eleven lurkó szórakoztatása mellett, pedig nekem segítségem is van a férjem személyében ezen feladatok ellátására. Kevesen mondhatják el a mai világban, hogy a mindennapokat a teljes család együtt tölti, talán csak tanyán van ez így, és ahol egy olyan különleges kisgyermek nevelkedik, mint a mi Koppányunk. Nagy elhatározásom, hogy szeretném nektek napról napra bemutatni a mindennapjainkat, egy kicsit máshogy, mint ahogy apa tollából megszoktátok. Úgy, ahogy én, és az én átlag életre vágyó családom megéli a "tanyasi" életetet, itt a Gránásban, ahogy szeretett Bátyusom mondaná, az "Isten háta mögött".
Igen, az Isten háta mögött. Sok embernek egy kis falu üdülőövezete, ami egy megyei jogú várostól 20 kilométerre van , már teljesen kiesik a látóteréből, és egyszerűen eszetlenségnek tartja, hogy fiatal pár hogy vágyakozhat ilyen helyre, hogy akar ilyen betonút, és ABC mentes környéken családot alapítani.
Mi a párommal már Koppány születése előtt ilyen "eszetlenek" voltunk. 2005. tavaszán vettük meg a kis terciánkat, amely hozzávetőlegesen 1200 nm-es , két utcára nyíló telek volt. Olyan elhanyagolt állapotban, hogy egy Tarzan filmet simán le lehetett volna forgatni benne. Nem volt sem beton út, sem víz, sem villany, de volt csend, és madárdal, lepkék, és mezei virágok,friss, tiszta levegő, és kedves emberek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése